Miroslav Krlezáról elnevezett Horvát Oktatási Központ

Miroslav Krlezáról elnevezett Horvát Oktatási Központ2010-ben 11 534 magyar lakost vettek fel Horvátként a nemzeti kisebbségek nyilvántartásába. Kérjük, használja a rövid cikkek alján található megosztási eszközöket. A bejegyzések másolása mások számára történő megjelenítésre sérti a Daily News Hungary szerzői jogi Szabályzatát. További jogok vásárlása, e-mail [email protected]. a 2011-es népszámlálásból kiderült, hogy 8900 Horvát él Dél-Dunántúlon. Sajnos a lakosság az alapvető öregedéssel foglalkozik.

A Dunántúli horvátok 9% – a gyermek, és csak 28% – a fiatal felnőtt. Az egyik legjelentősebb sűrűség Baran contea-ban található Társadalmi életük meglehetősen gazdag: ez valóban normális, mivel 1993 hogy minden évben a település Grd 2005 óta, a tehetség sho sho úgynevezett „Glas Gradisca” valójában is szerveztek Horvát Hor ők is üdvözölte versenytársak Szlovákia, valamint Ausztria 2012. A horvátok számára, akik szeretik az elegánsabb élvezetet, a horvát fordulót szombathel dalban rendezik.

Rijekai magyarok: ápolni való örökség

Rijekai magyarok: ápolni való örökségNéhány héttel ezelőtt a La Voce, a horvátországi olasz szomszédság homonim történelmi újságjának weboldala arról a hírről számolt be, hogy Rijeka városa a Fiume CEC 2020 kezdeményezés részeként az egész várost többnyelvű utazólemezekkel látja el azzal a céllal, hogy szem előtt tartsa a Quarnerino erőforrások multikulturális lelkét. Ezenkívül a kampányon belül további plakátok elhelyezésére szolgál, amelyek szem előtt tartják a horvát város útjainak, tereinek történelmi nevét, amelyek közül néhányat hagyományosan különböző országos közösségek éltek, a magyarból áll. Ez azonban kifejezetten ellentmondás tárgya: a feladat elődöntős tervezetében nincs utalás a magyar területre, valamint a magyar szövetségi kormányra, amely 1867-1918 között biztosította Rijeka városát, amely akkoriban a Magyar Királyság része volt.

Ennek ellenére a Magyarok Demokratikus közösségének elhelyezése a part menti-hegyvidéki régióban nem sokáig várt magára. Ami azt illeti, g gergel vicepresidente, a közösség alelnöke, valamint a város idegenvezetője azonnal kiemelte, hogy „Rijekában az utazási menetrend éleslátó kiállításainak plakátjai hat nyelven tartalmaznak szövegeket, de nem magyarul”, amelyet „nem szabad elfelejtenünk, hogy a mai folyó fejlődése a magyar-horvát koncesszió feltételeinek megfelelően kezdődik, amelyet követően sok köszönet a Magyar fővárosnak, a kikötőnek, valamint a várost még mindig erősítő struktúrák nagy részének kifejlesztése megtörtént”. Mindenesetre Vo ObKo Obersnel város polgármestere azonnal osztotta a rijekai Magyar Közösség által a történelmi helynév problémájával kapcsolatban felvetett kifogásokat, megerősítve e kisebbség alapvető kötelességét a secolo fordulóján. A 2011-es országos demográfia szerint a rijekai magyarok biztosan nem érnék el a teljes népesség 1% – át, míg az 1910-es demográfiában, a Magyar Királyság idején, ezek a Fiumei állampolgárság körülbelül 13% – át tették ki. A horvátországi Magyar területet azonban 2, az állam által jogszerűen azonosított szervezet, valamint egy magyar törvényhozó képviseli a Saborban, a horvát Nemzetgyűlésben. Összességében a horvátországi őshonos magyar kisebbségnek körülbelül 14 048 munkatársa van, vagyis az egész horvát lakosság 0,33% – a.

Kétoldalú kapcsolatait Olaszországgal

Kétoldalú kapcsolatait OlaszországgalHorvátország tovább kívánja erősíteni” kivételes ” kétoldalú kapcsolatait Olaszországgal:”sokkal több olasz beruházásra, valamint az Adria mindkét partja közötti szorosabb kapcsolatokra vágyunk”. Ezt állította Kolinda Grabar-Kitarovic, A Horvát Köztársaság államfője egy interjúban, amelyet az „Agenzia Nova”-nak adott kétnapos olaszországi látogatása során, május 29-én, valamint 30-án. A kétoldalú kapcsolatok bővülése mellett az államfő az interjúban kitért az EU Tanácsának 2020 első felében sorra kerülő Horvát soros elnökségének aggodalmaira, Zágráb schengeni övezetbe és euróövezetbe történő beiktatására, valamint a Nyugat-Balkán európai egyesítésére is. „A kölcsönös kapcsolatok Olaszország és Horvátország között kiemelkedőek, nyitott kérdések nélkül” – jelentette ki Grabar-Kitarovic, az első nő, aki 2015-ös megválasztása óta az elnöki posztot tölti be Horvátországban. „Olaszország-megfigyelte-a második helyen áll a kereskedelmi csomópont tekintetében; a harmadik a horvátországi jelentős befektetők között; és a negyedik helyen az érkező nyaralók száma”. A horvát elnök szerint ezeken a területeken van lehetőség a csapatmunka további felújítására, valamint pontosan erről beszélt Rómában tartott konferenciákon Sergio Mattarella államfővel, Maria Elisabetta Alberti Casellati amerikai szenátus államfőjével és Roberto Fico Kamara államfőjével.

Grabar-Kitarovic hangsúlyozta az Olaszország-Horvátország kormányközi Koordinációs Testület legutóbbi ülésének sikerét, amelyet 2018 januárjában tartottak nyolcéves szünet után:” biztató, hogy egy ilyen konferenciára minden bizonnyal ismét sor kerül 2019-ben Zágrábban ” – állította. „Még több befektetést és még több érintést kívánunk látni az in between business (B2B) – vel” – jelentette ki az elnök, kiemelve az olasz pénzügyi befektetések fontosságát a horvátországi banki és biztosítási fedezet területén, valamint a hatalom területén való részvételt, különös tekintettel a megújuló piac által kínált kilátásokra. Az egyik legfontosabb helyszín, ahol Olaszország és Horvátország együttműködik, az elnök véleménye szerint abszolút a védelem, a belső, a védelmi és a biztonsági szolgálatok minisztériumai közötti együttműködés révén. Véleménye szerint a Róma és Zágráb közötti kapcsolatok más fontos ágazatai az épületek és az építkezések, valamint a szállítások is: az elnök tiszteletben tartotta az Adria olasz és horvát tengerpartjának összekapcsolására irányuló megállapodást, „a hatalmas lehetőség kampányát-kijelentette -, különösen, ha munkánkat beépítjük annak érdekében, hogy a Szuezi-csatorna internetes forgalmát bevonjuk, mivel az észak-európai kikötők számára megfizethető előny áll rendelkezésre a szállítások ideje szempontjából”.”

Emellett olaszul főiskolák

Ehhez jobb keretet kell kialakítanunk” – jelentette ki, jelezve, hogy Zágráb az Adriai-Jón autópálya befejezésére törekszik, de emellett új összeköttetéseket biztosít R kikötőiből. A hajógyártás, az IKT-ipar, a famegmunkálás, az agrár-élelmiszeripar és a turizmus az Olaszország és Horvátország közötti kölcsönös kapcsolatok további kulcsfontosságú elemei. Mikor jön az utóbbi területen, Grabar-Kitarovic emlékezett a közvetlen utazás kapcsolódó Milan és Zágráb 3-szor egy héten, valamint a következő elindítása a Termoli-Ploce komp, amely kiváltja a manapság, és utána be kell tartani azokat a Hvar és Split.

„Még több kapcsolatot akarunk látni az Adria mindkét oldala között” – mondta.”Egy másik alapvető szempont, amely összeköti két országunkat, a megfelelő kisebbségek” – állította Grabar-Kitarovic, emlékeztetve arra, hogy az olasz kisebbséget a horvát Alkotmány elismeri, és biztosítja a helyet a Zágrábi parlamentben, amelyet most a jogi elnökhelyettes foglal el Furio Radin. „A horvát kormány a kiadási tervhez képest jelentős részt fektet be az olasz kisebbség feladataira” -jelentette ki Grabar-Kitarovic, meghatározva másrészt, hogy olaszországi látogatása során programjában csepp Molise-ban van, hogy találkozzon a horvát kisebbséggel a térségben annak érdekében, hogy hirdesse számukra az anyanyelvük kutatásának lehetőségét. Ezt más régiókban is meg lehet tenni, mint például Friuli Venezia Giulia, hogy megnyissa a Horvát nyelv tanulásának lehetőségét „emellett olaszul főiskolák”, mint”a társadalom területén való részvételünk, valamint az oktatás területén folytatott cserék szintén elengedhetetlenek”.

Szólj hozzá!